a szórakozás és a nézhetőség határán

Újfent sok filmet néztünk meg. DVD-ről volt köztük fantasy trilógia (LoTR) 90-s évek eleji hollywood-i siker film (Basic Instinct) és persze az elmaradhatatlan mozizós élmény a dokumentarista műfajból (L' Avocat de la terreur) melyben még az anno kádári idők alatt itt "vendégeskedő" Carlos is kap egy kis figyelmet. De a legszebb, hogy kis áttekintő brossúrát adtak hozzá a filmben felmerülő emberek rövid életrajzával, illetve a ma már történelmi események időpontjairól. Csak zárójelben, de nagyon kíváncsi leszek, hányan fogják megnézni a magyar mozikban, mert hogy rajtunk kivül még 3 ember nézte a premier előadást az urániában, az is biztos.

És a végére hagytam a Madagaszkárt. Azt sikerült kétszer is, először a unokaöcséimmel.

kérdés...

vajon hova tünt a sok ember, vagy holdudvarom puszta árnyék volt tán?

avagy az elvált férfi megpróbáltatásai a megbélyegezettség jegyében.

mostanában sokat gondolkozom ezen. a sok barát, ismerős, ki társalgott, kért, adott, jött, ment, és sok-sok közös élmény után eltűnt... vajon mit gondolnak ők?

nos

ezt most muszáj felrakni. ilyenkor örülök, h itt is születnek efféle kíváló produkciók.

egy fotó története helyett...

abban a "megtiszteltetésben" lett részem, hogy egy fényképemet egy site kitette egy úti kalauzába. Hehe... hogyan termeljenek maguknak még több profitot súlyos summák kifizetése nélkül.
Link a szövegben, de ha nem tetszene, itt a kép is: